2014. február 16., vasárnap

II. 08. Nem jutok szóhoz...

Sziasztok! :) Sajnálom, hogy ilyen későn, de csak most jutottam el odáig, hogy felpakoljam a friss fejezetet! Próbáltam kicsit hosszabbat írni, nem tudom, mennyire jött össze. Köszönöm a komikat, és a feliratkozókat, aranyosak vagytok! Továbbra is érdekel a véleményetek, ne feledjétek! :)

TARA WILSON

Próbálok szépen mosolyogni a konyhában ülőkre, s nem arra gondolni, hogy mindegyik fogyatékosnak néz. Idejövök az éjjel közepén, részegen, ráadásul még az éjszakát is itt töltöm. Pofátlanság a köbön. Sürgősen ki kell találnom, hogy miként jutok haza, mert ennél jobban, már nem szeretném beégetni magam, így is miket gondolhatnak rólam. Hülye lány, becsörtet öt kan házába.
- Nem vagy éhes? – kérdezi a szőke hajú nagy mosollyal az arcán. Csak megrázom a fejem, és felsóhajtok. Egyik lábamról a másikra állok, ott toporgok az ajtóban. Fogalmam sincs mitévő legyek. Menjek ki szó nélkül? Kérdezősködjek?
- Tarának hívnak, igaz? – néz rám komoly tekintettel az egyik barna hajú, barna szemű fiú. – Mi lenne, ha felmennél, fürdeni, utána meg kérnél Zayntől valami ruhát, és visszajönnél beszélgetni? – Tessék? Ez most komolyan azt hiszi, hogy társalogni jöttem? Uh – nyögök fel magamban kelletlenül. – Nem utasíthatom vissza, hisz’ ki is vághattak volna az éjjel. Rendesek voltak, ezért én is az leszek, egy ideig. 
Ajkaimba harapok, majd bólintok. Már félig elfordulok, amikor eszembe ötlik, hogy nem tudom, merre van Zayn és a szobája.
- Elkísérlek – emelkedik fel székéről ugyanaz a barna hajú, és indul meg felém. Ez olvas a gondolataimban, vagy csak remek megfigyelő?
Inkább a második.  – amúgy Liam Malik – nyújt kezet illedelmesen, miközben melegen rám mosolyog. Az igazat megvallva teljesen meglepődök a gesztuson. Ez a Liam igazán rendesnek tűnik, közte és Zayn között vajon hány év van? Netalán taníthatná a testvérét némi jó modorra.
- Tara Wilson – rázom meg jobbját, s a szám nekem is fölfelé görbül.
- Na, gyere – indul meg öles léptekkel a nappalin át egy lépcső felé. Felsuhan a lépcsőn, majd pár métert sétál még, utána pedig bekopog egy ajtón, ami feltehetőleg Zayn birodalmát rejtegeti. Az ajtót kirántják, s megjelenik teljes életnagyságban Mr. Nagyképű Malik. Rám emeli mélybarna tekintetét, és felsóhajt.
- Fürdesd meg, és adj rá tiszta ruhát – jelenti ki Liam, majd huncutul Zaynre kacsint, majd elsiet. Na, álljunk meg egy szóra! Elég félreérthetően utasítgatta Zaynt. Még komolyan veszi és megerőszakol, igen, pontosan ezt nézem ki belőle.
Malik tincsei közé túr, és a szemét forgatja, végül int egyet, hogy menjek be kuckójába.
- Ott a fürdő – bök egy alapjába véve fehér színű ajtó felé, ami furcsamód most tele van firkálva nem is akármilyen rajzokkal. Az oldalán emberi arcok, talán a saját vonásait rajzolta meg, csak itt a fiú arca elsötétül, s valamilyen természetellenes szomorúság ül rajta. A másik oldalt ugyanaz az alak szerepel, de ott már derűsebb az arckifejezése. Az ajtó közepén, pedig vörös festékkel az „alone” szó díszeleg.
Zaynre pillantok, majd ismét az összefirkált ajtóra. Nem tudom hova tenni az egészet.
- Itt éled ki magad? – érdeklődöm egész normális hangnemben.
- Valami olyasmi – jön a válasz fojtott hangon. – Menj zuhanyozni. Bent találsz szappant, igaz pasi, de legalább olyan illatod lesz, mint nekem – vigyorog, és közben a szemöldökét húzogatja. Egy percig még azt hittem egy normális beszélgetés veszi kezdetét, de úgy látszik tévedtem. – Itt van ruha – dob felém egy nálam minimum kétszer nagyobb pólót, és egy farmert, mely valamilyen csoda folytán a női nem nadrágjait képviseli. - Ja, és törölközőt benn találsz a kék szekrényben. Jó fürdést, itt várlak!
- Köszi – mormogom az orrom alatt, s berontok a fürdőbe. Először ahhoz a bizonyos kék szekrényhez megyek, majd kirántom, és kiveszek belőle egy törcsit. Mielőtt kinyitnám a csapot, és meztelenre vetkőznék, megbizonyosodom róla, hogy bezártam-e az ajtót, ugyanis nincs kedvem véletlen látogatókra, míg a víz alatt áztatom habtestem.

ZAYN MALIK
Tara már vagy fél órája áztatja magát, amikor hirtelen a csap elzárul, s hallom, ahogy a zuhanyrózsát visszahelyezi a tartójába. Nagy levegőt veszek, és elrugaszkodom, hogy felülhessek az ágyamon, hol eddig pihentem, illetve gondolkodtam. Tekintetemet a fürdőre szegezem, s belemerülök az általam kreált alakok tömkelegébe. Szeretek rajzolni, s többen tehetségesnek is tartanak benne, annak ellenére, hogy nem csinálok kiváló munkákat. Az ajtómra rajzolt személyek valamilyen szinten engem ábrázolnak. Életem szakaszait, jobb, s rossz napjait.
A feliratot középre, mellyel Tara nagyon szemezett, még tavaly csináltam egyik élet-halál közötti pillanatomban. Olykor rajzokban, festményekben vezetem le a feszültséget, és alkotom meg az aktuális hangulatom, ami jobb, mintha felvágnám az ereim, vagy hasonlók.
Stresszes életem van, így jártam, nekem ez jutott ki.
- Kész vagyok – nyílik az ajtó, és Tara jön ki rajta. Önkéntelenül is felnevetek a látványától. A nadrág feszül hosszú lábain, míg a póló csak úgy lóg rajta. A maga módján egészen aranyos látványt kelt.
- Ne röhögjél Malik, mert esküszöm, eltöröm az álkapcsod.
- Hé, ne beszélj így velem – pattanok fel rögvest, s lépek hozzá közelebb. – Amúgy pedig, Tara, remélem tisztában vagy vele, hogy az adósom vagy.
- Tessék? – tágulnak ki pupillái, mire csak vállat rántok, és folytatom.
- Hagytam, hogy az éjszaka közepén ide gyere, leordítsd a fejem valami olyanért, amit meg sem tettem, nem dobtalak ki, betakartalak, megengedtem, hogy megfürödj a fürdőmben, ráadásul az én pólómat viseled, édesem.
- Remek, akkor minél előbb vigyen valaki haza, mielőtt még szaporodna a listánk – gúnyolódik, majd mély levegőt vesz, és várakozóan pillant rám.
- Hát rendben. Liam hazavisz, ugyanis nekem van némi elintéznivalóm – fújom ki a levegőt. Belül majd’ szétvet az ideg. Tegnap éjjel óta gyülemlik bennem, az, ami tíz percen belül ki fog törni Harold felé. – Liam! – kiáltom bátyámnak azonnal.
- Szolgálatára, uram – jelenik meg Liam, és pukedlizik egyet jelentőségteljesen. Olyan bolond.
- Ugye hazaviszed? – bökök Tara felé, mire Liam csak bólint, és int a lánynak, hogy kövesse. Tara rám néz, megrázza buksiját, és távozik. Az ablakból figyelem, ahogy beülnek a kocsiba és elhajtanak.
Ekkor döntök úgy, hogy ideje elindítani a drámát, ezért felkelek, és elindulok a nappaliba. Amikor meglátom Harryt, érzem, ahogy a felgyülemlett düh fokozatosan készül kitörni belőlem. Ha nem engedem ki azonnal, félő, hogy a fülemből füst kezd majd szivárogni, mint a mesékben.
Csípőre tett kézzel sétálok Harold és a tévé közé, majd rámeredek kicsit sem barátságosan.
- Mi a pálya? – kérdezi vigyorogva. Marha nagy késztetést érzek, hogy letöröljem azt a bárgyú vigyort a képéről.
- az, hogy legszívesebben betörném a fejedet – kezdek bele idegesen, s ezután csak úgy dőlnek belőlem a szavak. – Mi a faszért kellett idehoznod Őt? Mi a jó kurva Istenit csináltál Te vele? Hol találkoztatok? És egyáltalán, miért hoztad ide?
- Hé, nyugi, azt mondta, jártok. Én pedig azt hittem, hogy tényleg, csak nem merted elmondani…
- Hát baszódj meg Harry, komolyan mondom. Mikor történt az elmúlt pár évben olyan dolog, amiről Ti nem tudnátok? Lehet, hogy neked vannak mocskos kis titkaid előttünk, de nekem nincsenek.
- Sajnálom, oké?
- Sajnálod? Ennyi? Mit csináltatok ketten, mielőtt idejöttetek? Legalább lefektetted? – ordítok kikelve önmagamból. Louis, illetve Niall megszeppenve kapkodják a fejüket köztünk, de nem szólnak bele. Szerencséjük.
- Zayn, minek nézel Te engem? – Most már Harry is talpon van, válasza erélyes, és magabiztos. – Tudod, öcsi, én nem vagyok egy olyan elbaszott alak, mint Te. Én nem dugok meg minden szembe jövő csajt, mert nem vagyok egy undorító hímringyó, mint Te. – Szavaira kezeim ökölbe szorulnak, s hatalmas önuralomra van szükségem, hogy ne menjek neki, és szedjem ki a fogait egyenként.
- Gyűlöllek – suttogom.
- Kölcsönös – vágja oda. – Mióta örökbe fogadtak téged, azóta utállak.
- Mi bajod? – kiáltok rá. – Te most azt próbálod beadni nekem, hogy örökbefogadott gyerek vagyok?
- Ha egyszer ez az igazság – ránt vállat semleges tekintettel. Édes Istenem…
Nem jutok szóhoz, csak rázom a fejem, és hátrálok. Nem bírom, sőt nem akarom elhinni. ennyi éven át hazudtak volna nekem? Ezért kaptam volna azt a sok lenéző pillantást, és utálatot?
- Zayn, baszd meg! El ne menj! Hazudik!  - nyújtja felém a kezét Louis. Bámulom legidősebb bátyám, mintha most látnám először.
- Nem szokásom hazudni.
- Harry, csak fogd be a kibaszott szád – ripakodik rá Niall, majd hozzám siet, és megragadja a karom. – Figyelj, Zaynee, ne hidd el neki, Ő csak felesleges fájdalmat akar okozni. Tudod milyen, erre született.
- Miért? Miért, pont én? – kérdezem csöndesen. Szívem ezerrel ver az előbbi vitától, és heves ordibálástól.
- Mert az öcsénk vagy – öklözik bele a vállamba Louis. – Szar öt fiú közül a legkisebbnek lenni, de a legnagyobbnak is. Tudod, nem értem Harryt teljesen, ugyanis tök mondta nekem az örökbefogadásos cuccot – húzza el a száját. -  Amúgy meg, én utálhatnálak a legjobban, kistesó, mert régebben, amikor a közelben voltál, én meg sem szólalhattam, nehogy valami csúnyát, esetleg rosszat tanítsak a kicsinek. De ez normális, mert minden családban így van, és ez alól mi sem lehetünk kivétel. Ahogy minden több gyerekes családban napi rutin a vita. Rendben, én elismerem, hogy évekig kicsit túlzásba vittük veled kapcsolatban, és tény, hogy lelki nyomorban éltél, de ennek már vége. – sóhajt fel, majd folytatja. – De Zayn, te a múltban élsz. Hidd már el, hogy szeretünk, ha egy idióta vagy, ha nem, mert a testvérünk vagy, ha tetszik nekünk, ha nem.
- Amúgy a helyedben értékelném Louis szavait, mert életemben nem hallottam még tőle ennyire összefüggő, és megható szöveget. Ezt is megéltük! – bólogat szívére fektetett tenyérrel Niall.
 - Niall, ne rontsd el a pillanatot – küld felé Louis egy gyilkos pillantást, majd ismét rám szegezi kék íriszeit. – Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy felejtsd el a múltat, és koncentrálj a jelenre, mert amíg a múlton rágódsz, lemaradsz egy csomó remek dologról, mint például Niall egy héttel ezelőtt lévő cifrafosásáról. Az kemény volt.
- Louis, menj a francba!
- Nem jutok szóhoz – vakarom meg tarkóm zavaromban.
- A fosástól, vagy a monológtól?
- Hát, mindkettő mély benyomást keltett bennem – görbülnek felfelé ajkaim. – De, most akkor tényleg igazi tesók vagyunk?
- Hú, basszus Zayn, neked komoly szövegértési problémáid vannak. Persze, hogy azok vagyunk! Harry csak port akart kavarni ezzel a kijelentéssel, ismered már eléggé szerintem, nem kell taglalnom.
- Igen, persze – nyögök fel. - Sajnálom, hogy balhézni kezdtem, de nagyon kiborított, hogy Harryvel jött ide…
- Elhiszem, én is kibuknék, ha Niall hozná haza Eleanort tök váratlanul – bólogat megértően Louis. – Pici Zaynee szerelmes – csillannak fel szemei, mire csak megrázom a buksim. Minden vagyok, csak szerelmes nem. Hogy lennék már szerelmes valaki olyanba, aki mindig visszautasít? Ez nem egy bárgyú film, ez a való élet, és itt számomra nem létezik szerelem. Oké, lehet, hogy kicsit tetszik, mert az emberek telhetetlenek, és mindig a legszebb, a legjobb, a legelérhetetlenebb kell nekik.


12 megjegyzés:

  1. Harry köcsög vagy :D szegény Zayn na és Tara :D nagyonjóó let

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Nézd, ki tévedt ide! Elmaradt az első előadásom, és észrevettem, hogy tettél ki részt, én meg ígértem valamit, amit most be is váltok.
    Szóval, azt már említettem, hogy imádom a történeteidet... hát ezt is;) Tara nagyon szimpatikus, vicces, ahogy küzd Zayn ellen, kíváncsi vagyok, mikor törik meg végre. A srácok, mint testvérek, te jó ég! Nem szeretnék az anyjuk lenni. Tennék egy kis kitérőt az első évadra is, ha már itt vagyok. Annyira sajnáltam Zaynt, olyan szívszaggató volt az egész élete, de szerencsére Liam<3 normális volt vele, és amikor a többiek is kezdték elviselni, akkor mindenki olyan kis imádni való volt. Ami nagyon tetszett/tetszik az az, hogy bár ma már jóban vannak, még mindig vannak kisebb-nagyobb odaszúrások, ez olyan valósághűvé teszi az egészet. Na, vissza jelenbe!
    Tara gondolatai az elején xD Olyan vicces, mindig csak nevetek rajta.
    Hát persze, hogy Niall kínálgatja a kaját, ki mááás:D
    Vajon meddig lesz rendes Tara? Az ,,egy ideig" nem túl biztató az ő szájából. Már előre látom magam előtt, hogy valaki felbosszantja egy fél mondattal, és robbanni fog :DD
    Liam, mi az, hogy fürdesd meg?!?!?! perverzkeee:DDD
    Ó, reméltem, hogy Zayn bemegy, miközben a csajos fürdik, de túl okos ez a lány... és imádom is xD istenem, visítok a nevetéstől, ezek az agresszív megnyilvánulások tőle... xDD
    Aaaw, Liamet is imádom, még pukedlizik a drága:D
    Hujujujj, Zayn vs Harry! Mi lesz ebből? xD Sok jó gondolom, nem...
    Áúúú, azért ezek nagyon kemény szavak voltak Harrytől:/ Szegény Zayn, én a helyében biztos nem fogtam volna vissza magam. (Egy Tara bújt el bennem, mi? xD)
    ÖRÖKBEFOGADOOOOOTT??????? Ez remélem, tényleg csak valami hazugság. Megcsapkodom ezt a Harryt, komolyan-.- GonoszHarry:@ AranyosLouis<3 és HülyeNiallxD megint visítok:D
    Na, azért a végére Louis is beszúr egy megjegyzést, haha:D
    Tetszik nekem ez a szerelms Zayn, úgyhogy siess a kövivel, mert kíváncsi vagyok, mikor fog rádöbbenni, hogy tényleg az, és hogy fog majd viselkedni. Jujj, izgi lesz:DD
    Remélem, tudtál követni, csak olvasás közben írtam:)
    Puszi, Larissa

    VálaszTörlés
  3. Aztaaaa*.* nem jutok szóhoz:D Egyszerűen tökéletes. Tetszett a Tara-s rész, nagyon jó volt, ahogy Harryvel veszekedett és már kezdtem azt hinni, hogy szegény Zaynee-t tényleg örökbe fogadták. Aztán tetszett Louis monológja is kis cuki és úgy az egész remek lett*.* meg az ajtaja amit festett de jól nézhet ki*.*
    És a fejléc is nagyon tetszik, gyönyörű*.*<33

    VálaszTörlés
  4. Na már megint kezdődnek a régi viták... de remélem nem örökbefogadott gyerek Zayn mert az nagyon rossz lenne neki.
    És nagyon remélem, hogy minél hamarabb összejönnek Taraval :D
    hozd gyorsan az új részt!!!!! ♥

    VálaszTörlés
  5. nagyon jó hozd gyorsan a kövit:)))

    VálaszTörlés
  6. Harry de köcsög....am nagyon jó lett:3 siess a kövivel*-*

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jó lett! *----------* :D Siess a következő résszel! :) :*

    VálaszTörlés
  8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  9. Lányok! Mindenkinek nagyon köszönöm az aranyos megjegyzéseket, de kettő után nem enged egyenként válaszolni! :C
    Larissa, édesem, szemem fénye, annyira aranyos vagy, hogy ennyire hosszan lelkendezel, és kifejted a véleményedet, hogy azt ki sem tudom mondani! Nagyon köszönöm minden egyes szavadat, hihetetlenül jól esnek! :) <3

    VálaszTörlés