2013. december 31., kedd

II. 01. Kísért a múltad!


Sziasztok!
ELŐSZÖR IS SZERETNÉM FELHÍVNI MINDENKI FIGYELMÉT, HOGY A FEJEZETEKBEN ELŐFORDULATNAK TRÁGÁR KIFEJEZÉSEK, ILLETVE +18-AS JELENETEK. Ezekért NEM vállalok felelősséget!

Hm, a fontos ennyi is lett volna. Remélem, hogy mindenkit meglep majd az első rész:3 Próbáltam jóra írni, és nekem valamiért bejön. Kicsit más az írásmód, olyan könyvet olvastam, amiben így írtak, és gondoltam megpróbálom. (: Még annyit, hogy Zayn itt 21 éves már.
Megpróbáltam a rész 00:00-kor kitenni, remélem, összejött:3 Haha (: 

ZAYN MALIK
2017. 01.14.


- Hmm – morgom, miközben ajkaimat Anabell nyakára tapasztom, és lágyan szívni kezdem puha bőrét. Kezeim megragadják csípőjét, és egyre csak gyorsítok a tempón. Anabell körmei a hátamat szántják, szinte érzem, ahogy majd’ felrobban belülről a vágytól. A lány hirtelen megvonaglik alattam, majd felsikolt, végül elernyed, perceken belül én is követem Őt a csúcsra, majd kihúzom belőle farkamat. Még egyszer végignyalom a nyakán az általam okozott lila foltot, majd vigyorogva lemászom róla, és lehámozom magamról az óvszert. Anabell gyorsan veszi a levegőt, mint akinek légszomja van. Felkapom a földről az eldobott bokszert, majd egy önelégült mosollyal az arcomon magamra rángatom. Anabell felül, és rám szegezi csodálkozástól csillogó szürke tekintetét. 
- Elmehetsz – közlöm vele hidegen, mire ajkai elnyílnak, és egy döbbent „o”-t formáznak, végül pedig zavartan belebújik ruháiba.
- Szemét disznó vagy! – vágja a fejemhez, mielőtt elrohan. Nem értem miről beszél, hiszen szín tisztán a tudtára adtam, hogy csak egy szex lesz, semmi több, mellékesen, meg mondtak már rám csúnyábbat is. Ennyivel nem tudja lerombolni a mérhetetlen önbizalmamat. Imádnak a csajok, túl jó vagyok az ágyban, ez van, és sajnos ezen, senki sem tud változtatni. 
Három hónapja jelentettük be bátyáimmal, hogy a One Direction egy hosszabb szünetre megy, így még több időm maradt a lányokra. Szinte sorban állnak az ajtóm előtt egy kis ingyen dugásért. Néha még számomra is hihetetlen, hogy egy csettintésre feljönnek a lakásunkba, - igen, a fiúkkal közös kecónk van, -, hogy megkeféljem őket.
Persze van bennem annyi, hogy közöljem velük, hogy nem lesz semmi komoly, de néhányuk többet lát a dolgokba némi szórakozásnál. Kinek kéne tartós kapcsolat, amikor naponta jobbnál jobb csajok fordulhatnak meg az ágyában? Nekem ez így tökéletesen megfelel. 
Mosolyogva kapok magamra egy tiszta pólót, majd indulok le a konyhába kajáért. Fél órás kemény szextől megéhezik ám az ember, nem tagadom. Ahogy leérek, kitárom a hűtőt, és valami ehető után kezdek kutatni. Kicsit megborzongok, ahogy a hideg eléri meztelen felsőtestemet, majd kiemelek egy levessel teli tálat, és a pultra helyezem. Leveszek a szekrényből egy mélytányért, hogy beletehessek egy kevés táplálékot, az étel kimerte után a maradékot visszahelyezem eddigi helyére, a tányérom, pedig beteszem a mikroba.
A mikrohullámú sütő csipogással jelzi, hogy a levesem megmelegedett. Benyúlok érte, kiveszem, majd az asztalhoz telepszem, hogy elfogyasszam. 
Nyugodt táplálkozásomat Liam zavarja meg. Kirántja a velem szemben elhelyezkedő széket, és lehuppan rá. Könyökét a falapra teszi, állat kézfejére támasztja és barna íriszeit rám szegezi. Összehúzott szemöldökkel nézek fel rá: előre látom, hogy ismét az életembe való belepofázást tervezi. Két hete azzal baszogat, hogy hagyjak fel az életmódommal, mert nem hozzám méltó. Én csak azt nem vágom, hogy mi a szarért szól bele az életembe? Felnőtt vagyok, elmúltam jó pár éve tizennyolc éves, én dolgom, hogy mit csinálok.
- Ezen a héten a nyolcadik volt, és még csak csütörtök van. Miért jó ez neked? – érdeklődik visszafojtott hangon. Megforgatom a szemem, majd felsóhajtok.
- Hagyjál békén – felelem nyugodtan, majd kanalazom tovább a vacsorám, aztán még hozzáteszem: - Nem vagyok már kisfiú, nem szorulok rád, Liam.
- Nem érdekel Zayn, akkor is el fogom mondani, amit akarok – szögezi le, majd azonnal magyaráz tovább. – Átestél a ló túloldalára. Nem tudom mi ez az egész, de nekem nagyon úgy fest, hogy téged kísért a múltad.
- Mi bajod? – szinte kiköpöm a levest szavai hallatára. – Te be vagy drogozva, hülye gyerek?
- Úgy gondolom, - folytja, mint aki meg sem hallotta előző kérdésem. -, hogy a saját sérelmeidet akarod levezetni ezeken a lányokon, kicsit más formában.
- Mennyi ideig gondolkodtál ezen a kifinomult elméleten tudóskám? – vigyorgok rá, majd ismét megpróbálom folytatni a vacsorám.
- Akkor magyarázd meg, hogy mik az előnyei az életmódodnak! – szólít fel szemöldökét húzogatva. Komolyan kezd az idegeimre menni. Értem én, hogy csak jót akar, vagy mi, de ne, csak hagyjon magamra. Tudom, mit csinálok, nincs szükségem felesleges dadára, nem vagyok már tizenhárom éves.
- Mert jó. Gondolj bele, Liam. Olyan, mintha minden nap újjá születnél, csak jó, és pont. Ennek nincsen miértje, ezt csak csinálni kell, és kész. 
- Akkor miért nem keresel magadnak egy normális lányt, akivel több éven keresztül is csinálhatod?
- Mert így színesebb az életem – rázom meg tenyereimet a levegőben lelkesen, majd táplálkozom tovább. Liam nem szólal meg, csak összehúzott szemöldökkel figyeli, ahogy kiürítem a tányérom. Tudom, hogy szexi vagyok, dehogy ennyire kelljen?
- Most mit nézel? – dőlök hátra székemben, kezeimet keresztezem mellkasomon.
- Csak próbálom megérteni, hogy miért jó az, hogy minden második kurvát felszeded az utcán?
- Nem minden másodikat szedem fel, maximum minden harmadikat, és már elmagyaráztam, hogy ennek nincs miértje.
- Még mindig a saját elméletemet támogatom. Kísért a múltad, és nem tudod magad túltenni rajta.
- Igenis túltettem magam rajta, nem kísért engem semmi, rajtad kívül drága bátyuskám – vágom rá azonnal, mire Liam felpattan, majd megkerüli az asztalt és szinte táncolva ismételgeti:
- Kísért a múltad, Zaynie, kísért, kísért! Tudom, hogy most nem fogod bevallani nekem, mert először magadnak kell, de várom a pillanatot, amikor rájössz, hogy amit csinálsz az természetellenes. Azonban jó éjszakát, kisöcsém – csipkedi meg az arcomat, mint egy tízévesnek, majd mielőtt kimegy, még hozzáfűzi: - Kííííísértetekben gazdag éjszakát.
Bolond, bolond! Biztos, hogy bolond! Sürgősen szólnom kéne egy agyturkásznak, hogy nézze meg a bátyámat, kezd begolyózni szegény. Hiába, állítom, hogy fél éve nem volt nővel. Mióta szakított vele az a Sophia, azóta újra rám szállt. Lehet, hogy szülinapjára meglepem egy gyerekkel, apáskodhatna felette, rólam pedig lepattanna, mert lenne egy új játékszere. Hogy én erre eddig miért nem gondoltam? Milyen jó ötlet! Még a csajokat is vonzaná vele, ugyanis a lányok imádják a kölyköket, nemde?  
- Liamnek igaza van – hoz vissza a jelenbe egy hang. – Tényleg rossz hatással van rá a sok csaj.
- Mi, mi mi? – pislogok nagyokat az előttem álló Harry-re, és Niallre, mire mindketten felvihognak. – Mi ennyire vicces? Hahó! – ugrok fel mérgemben. 
- Jaj, pici Zayne – pacskolja meg a vállamat Niall. – Olyan jó dolgot találtunk ki neked. 
- Miről beszéltek?
Harry „csábítóan” fel-le húzogatja szemöldökét, míg Niall csak ördögien vigyorog rám.
- A holnapi naptól fogva, ide egy lány sem teheti be a lábát. Véget vetünk a jó napoknak! A holnap esti buliban kerítünk neked egy csajt, akivel leélheted az életed – csapja össze a kezeit Harry, majd kihúzza magát és ezer wattos mosollyal az arcán elindul felém. 
Könyörgöm, valaki magyarázza már el, hogy miért ver engem a sors újra, meg újra?!

2013. december 26., csütörtök

II.Prológus


Sziasztok!

 Itt vagyok, újra ebben a blogban! Wow, valami fantasztikus érzés, hogy újra belekezdhetek ebbe. Kellett egy "kis" idő, hogy átgondoljam, mi legyen a második évadban. Feltétlenül nem szükséges, hogy elolvasd az elsőt, hogy ezt is megértsd, de lesz, ahol majd jól jön, hogy ismered az első évad történetét. :) Minden kedves érdeklődőt szívesen látok! Jó olvasást, remélem, hogy örömötöket lelitek majd a blogban! Feliratkozni, olvasni lehet! :)
És akkor a prológus;



Az ember igazán meglepődik, amikor évek elteltével találkozik az új, felnőtt önmagával, és rádöbben, hogy valamit baromira elszúrt. Ekkor felteszi magának a kérdést; vajon a kisgyermek, mely voltam, büszke lenne most rám? A válaszon elgondolkodik, majd kételyek közé esve keresi a kiutat a gödörből, melybe rég beleesett. 
Vannak, kik megkapaszkodnak a szakadék szélén és minden erejüket beleadva kirántják magukat a sötétségből, azonban mindig ott lesz a színvonal alatti oldal, kik feladják, és inkább eldobják az életüket maguktól.
Nem hiába kántálják, hogy egyszer élsz, az egész szövegnek jelentősége van, méghozzá nem is kevés. Nem vesztegetheted el a létedet valamire, melynek értelme egy szál se! Használd ki, hogy élsz, mert ha nem teszed, hamar elszalad az a csöppnyi idő is a fejed fölött, mit neked szántak az égiek! Csak neked, hisz' ne feledd; Ez a Te életed, és Te irányítod! Hiába a sok hülye duma a sorsról, amiben az áll, hogy minden meg van írva előre, s ennek így kell lennie! Badarság! Vedd kezedbe az irányítást, és változtass rajta! Szállj vele szembe, mert TE megteheted!

Második évad...1%|2%|3%|4%|.....|99%|..éééés....

Sziasztok! 

Ismét.
Húúú, nem gondoltam volna, hogy valaha még ebből a blogból fogok jelentkezni. Furcsa, de mégis úgy döntöttem, hogy folytassuk, egy új, szinte már a régitől független történettel. Mivel visszavonhatatlanul "bele vagyok esve" a cuki testvéri kötelékbe, így az marad, viszont az alapsztori más lesz, rettentően más. Lehet sokak meglepődnek majd, az új, "kicsit" más Zaynen, de higgyétek el, jó lesz! Legalábbis én úgy érzem, hogy egész érdekes lesz a folytatás. 
Más téma;
Ha nem olvastad az első évadot, úgy is meg fogod érteni a másodikat, valószínűleg. De lehet jobb, ha azt is legyűröd, mielőtt beleveted magad a másodikba!
Hm, azt hiszem röviden ennyit akartam, úgyhogy hamarosan prológus! Amint befejeztem a Perfect címen futó blogomat, már teszem is a prológust!

Ölel Benneteket újra,
LTP