2013. július 3., szerda

15.Még jó, hogy benne vagyok!

Sziasztok! Ismét jelentkezem egy új fejezettel, mely remélhetőleg elnyeri tetszéseteket. Az előzőnél 15(!) megjegyzést kaptam! Fantasztikusak vagytok! Amúgy csak nekem tűnt fel, hogy nem tűntek el a feliratkozók, se a Google Reader? Szóval továbbra is lehet feliratkozni a blogra! :) Azért bloglovinon is követhettek, hátha még eltűnik a Reader.
Jó olvasást, kommentároktól nem kímélni! :)


  Liam egy toronymagas épület parkolóházába irányította autónkat, majd gyengéden behúzta a kéziféket.  Meglepő volt számomra, hogy ide érkeztünk, azt hittem egy kisebb, kényelmes motelben fogunk megszállni, nem egy húszemeletes, és legalább három csillagos szállodában. 
Liam kihúzta a kocsi kulcsot a járműből, majd elhagyta a vezető ülést, Louis, s én is hasonlóan cselekedtünk. Miután kikászálódtunk az utas térből, Liam felnyitotta a csomagtartót, és kiemelt belőle egy bőröndöt, amit Louis kezébe nyomott.
- Miért én? Vigye Zayn! – rakta le lábaim elé a csomagot, majd kezeit mellkasán összefonta, s sértődött pillantásokkal illette Liamet.
- Nem lennél képes egyszer az életben befogni a pofádat, és alázatosan megkímélni minket a hisztidtől? Hagynád, hogy az öcséd cipekedjen? Tudom, hogy hagynád! Louis, elméletileg Te vagy a legidősebb, de még Zayn is érettebben viselkedik nálad kamasz gyerek létére – Liamből csak úgy záporoztak a szavak Louis ellen, úgy szidta, mint valami apa az öt éves kisfiát. 
- Jó rendben, nyertél, most az egyszer – emelte magasba az ujját Louis, ezután felkapta a bőröndöt, és megindult a lift felé. Liam küldött felém egy barátságos mosolyt, majd bátyánk után eredtünk. 
A portán kiszálltunk a személyfelvonóból, és a pulthoz léptünk, ahol Liam intézte a dolgokat. Amikor megkapta a kulcsokat a következő úti célunk szobánkhoz vezetett, Liam bedugta a zárba a kulcsot, s fordított rajta kettőt, kihúzta a kulcsot, utána belökte az ajtót. Louis előre tolakodott a bőrönddel, amit ledobott a nappali közepén, majd elindult felfedezni a lakosztály többi sarkát. Én és Liam is hasonlóan cselekedtünk, körülnéztünk, és elrendezkedtünk. Minden szobában két ágy helyezkedik el, és mindössze három háló van. Liam lesz velem, Niall Harryvel, és Louis azzal a Conorral, akivel még mindig nem szimpatizálok. 
A három napra szóló otthonunk felderítése után kivonultam a nappaliból nyíló erkélyre, ahonnan csodás kilátás nyúlt a London Eye-ra. Kihúztam az egyik széket, majd hanyagul rárogytam, kezeimet térdemre támasztottam, és előhúztam egy szál cigit, minek a végét meggyújtottam, majd a számhoz emeltem.
- A dohányzás káros az egészségre, öl, rákot okoz- fejtette ki röviden Louis a cigizés veszélyeit. Nem mondom, hogy újat tanított, mert nem, ezekkel eddig is tökéletesen tisztában voltam. Tényleg sajnálom, hogy ilyen módszerekhez kell folyamodnom, hogy lenyugtassam magamat, de ha egyszer ez segít… és igen, azzal is tisztában vagyok, hogy gyerekes felfogás, de elvégre még csak gyerek vagyok.
- Tudom – feleltem csöndesen. Mit érdekli őt, hogy mi van velem? Hagyjon békén, szálljon le rólam, az én életem, az én döntésem, úgy cseszem el, ahogyan akarom.
- Hát jó – sóhajtott fel, majd eltűnt a nappalin keresztül. Üres tekintettel meredtem a tájra, tanulmányoztam a házakat, a többi luxus szállodát, és a London Eye-t. Kicsi gyermekkorom óta álmom feljutni az óriáskerékre, és menni rajta egy kört. Az igazat megvallva mindig vonzottak a magas, fényes dolgok, és azon utazni, mintha a világ tején lennél, és a sok kis ember lentről felnézve rád. 
Ugyan Zayn, rád ki nézne fel? Bajos még a gondolat is – súgta egy belső hang. Igaza van. Örökre egy elnyomott, buta senki maradok az emberek szemében.
- Baj van, hogy megint szívod azt a szart? – húzta mellém Liam a másik széket, ezzel kiszakítva engem gondolataim tömkelegéből. 
- Baj az mindig van. Amúgy csak elgondolkodtam – válaszoltam az előbb elhangzott kérdésre.
- És éppen most mi a probléma? Louis bántott, vagy valami…?
- Louis kivételesen nem szólt semmi rosszat, csak közölte az igazat – rántottam vállat tipikus ”nem törődöm” stílusban.
- Zayn! Nem szeretném, ha rosszul éreznéd magadat velünk. Tudod, Harryék hamarosan megérkeznek, és valószínűleg Harry rögtön neked fog esni, ezért, vagy azért, de arra kérlek, hogy ne foglalkozz vele.  – mondta Liam, majd az ég felé pillantott, s újra rám egy mély sóhaj kíséretében. - Szerintem, Harry féltékeny rád – közölte nemes egyszerűséggel.
Féltékeny? Harry mi okból lenne rám féltékeny? Bennem nincs semmi, semmi, amire féltékenynek lehetne lenni. Nincs különleges személyiségem, se helyes pofim, jó hangom, ismétlem; semmi sincs bennem.
- Ezt hogy érted? Mármint, hogy féltékeny rám?
- Mindegy, vedd úgy, hogy nem is mondtam semmit – rázta meg a fejét, majd egy apró mosoly kíséretében kezdett egy új témába. -  Mit szólnál hozzá, ha elmennénk oda, míg ideérnek Niallék? – mutatott a magas kerékre.
Szavai hallatára azonnal rá kaptam a tekintetemet. Ő a szemembe nézett, s összehúzott szemöldökkel vizslatta arcomat, vagy talán nem is arcomat, hanem a szememet.
- Mi az? – kérdeztem, ugyanis kezdett kínossá válni tevékenysége.
- Ja, bocsi, csak megfigyeltelek – simított végig az állán, majd a tájba beleolvadó London Eye-ra nézett. – Akkor benne vagy öcsi? Mehetünk?
Heves bólogatással adtam tudatára, hogy felőlem aztán mehetünk. Még jó, hogy benne vagyok! 

***

-Ha továbbra is kilógatod a fejedet az ablakon, jobb esetben a menetszél, rosszabban egy kamion viszi le – szólalt meg ellenséges hangnemben Louis.
- Louis, kérlek, hagyd békén. Had élvezze ki! Nem minden nap ül emeletes, londoni, piros buszon az ember – dorgálta le Liam újra. Ez ma már a negyedik, vagy ötödik alkalom, hogy Louis leszól, Liam pedig ellene szegül. Kedves Tőle!
Még egy utolsó pillantást vetettem a szembe jövő kocsikra, majd behúztam a fejemet a buszba. Igazándiból nem Louisnak fogadtam szót, hanem feltűnt, hogy az emberek meglehetősen furcsán méregetnek. Nem vagyok már tíz éves, de mégiscsak most járok a nagyvárosban először életemben. 
A busz leparkolt egy méretes buszmegállóban, az emberek sorban szállingóztak le róla. A fejemet jobbra kaptam, és megláttam teljes életnagyságban a London Eye-t. Alig hiszem, hogy tényleg itt vagyok.
A buszról leszállva azonnal a londoni óriáskerék felé indultunk.Mihelyt odaértünk Louis elintézte a jegyeket, s már szálltunk is be a kabinokba. 
A viselkedés, melyet tanúsítottam, megegyezhetett egy hat éves kisfiú lelkesedésével, szörnyen be voltam zsongva. Fejvesztve rohantam a „buborék” korlátjához, és belekapaszkodtam. Az arcomon lévő levakarhatatlan vigyor, akkor sem tűnt el, mikor a kerék hirtelen megugrott, majd körbe indult. 
Tátott szájjal meredtem a sok emberre, kik egyre kisebbek lettek, minél magasabbra vitt minket a London Eye, a Big Benre pillantottam, a tipikus angol házakra, és egyszeriben boldog, izgatott, és lelkes lettem. Felbecsülhetetlen érzés, amikor az ember örömét leli valamiben, és soha nem akarja abbahagyni azt – jelen esetben leszállni erről a csodáról.

21 megjegyzés:

  1. Helló! Még nem írtam megjegyzést, de gondoltam már itt az ideje. Nagyon szeretem a blogod, tetszik, hogy Zayn szemszögéből írod. Csak így tovább! Puszi xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm szépen:) Mindig örülök az új komizóknak! :)

      Törlés
  2. Hát ez valami fantasztikus! :D *-* Nagyon jó lett!:D Olyan jó hogy Liam kiáll Zayn mellett!:DD Mielőbb hozd a kövit! :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) Mindig kell egy bizos támasz az életben, nemde? :)

      Törlés
  3. de édes volt Zayn a végén:3 hogy örült,hogy Liam kiáll mellette meg,hogy végre a elmentek a London Eye-hoz:'))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. gondoltam, kell egy aranyos rész is, nem csak sírásból, és kínlódásból állhat a blog:):D

      Törlés
  4. Szia!

    Ahww *-* Imádom ezt a részt (jó a többit is imádom de ezt a legjobban!:'D ), hihetetlenül jó maga a story és az írásod is! Egyszerűen imádom!:)

    VálaszTörlés
  5. Sziaa^^ örülök, hogy erre az oldalra tévedtem:)) nagyon tetszik a blogod, és végre egy olyan történet, amelyben nincs szerelem, vagy valami ilyesmi dolog:')

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Én is örülök, hogy idetévedtél. :) Köszönöm szépen! :) Hát igen, néha kell egy történet, ami szerelem mentes:)

      Törlés
  6. A lemaradás behozva, a részek elolvasva, a komment íróban van.
    Nagyon örülök, hogy a botrány ellenére Liam ilyen kedves Zaynnal, és, hogy Louis sem olyan gonosz. Vagy ez csak nekem tűnt fel? Kíváncsi vagyok, Harold miket fog művelni, és ezekre, hogyan fog Zayn ill. Liam reagálni. Nagyon jó lett!

    Csók, xoxo Patricia F.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Szuper vagy:D
      Majd meglátjuk mi lesz;)) :D

      Törlés
  7. Szia :)
    Nagyon tetszik. :D Annyira kíváncsi vagyok, hogy Harry miért féltékeny Zaynre, ugye a következő részben leírod? :P
    puszi: Petra♥

    VálaszTörlés
  8. Áhw.. Megint wow *---* Siess <3 :$

    VálaszTörlés
  9. juuuuuuuuuuj de Imádom annyira sajnálom Zayn-t hülye Harold :D legalább Liam kedves vele UI. most találtam a blogod és nagyon meg kedveltem... remélem h Harry Lousi Niall majd egyszer ők is olyan kedvesek lesznek Zayn-el mint most Liam :D <3 hamar kövit ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy megtaláltad. A további dolgok, még a jövő zenéje.:)

      Törlés
  10. Drága Lizi!
    Behoztam a lemaradásomat, s most úgy érzem, hogy le kell írnom a véleményem.
    Az előző részekben nagyon sokkolt a tény, miszerint Zaynről felkerült egy "olyan" videó. Valahogy nem tudom hibáztatni, mert a lány szállt rá, de azért Ő is bűnös. Még rátesz a lapátra az a bizonyos személy is, aki felrakta az internetre. Ennyi erkölcstelenséget pár részben? Megdöbbentő.
    A mostani fejezet nagyon a szívemhez nőtt, mivel Zaynt pár aprósággal fellehetett vidítani és Liamnek az atyáskodó szerepe nagyon tetszett. Itt Louis sokkal kedvesebbnek tűnt, mint általában, viszont kíváncsi vagyok, hogy a Narry páros hogyan fog viszonyulni a mi kis árvánkhoz.
    Kíváncsian várom a következő részt!
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sweety!
      Nagyon örülök, hogy ennyire nyíltan, és bőven fejtetted ki a véleményedet! Jó látni, hogy valaki ennyire beleéli magát a dolgokba. :)
      Ölel,
      Lizio

      Törlés
  11. Kedves Lizi!
    Egyszerűen imádom a blogod! Most csatlakoztam a facebook csoporthoz, mert eddig nem tudom miért, de nem találtam. Nagyon jó rész lett! Remélem, hogy a fiúk kapcsolata idővel majd jobb lesz és elfogadják Zaynt. Amúgy nekem is feltűnt, hogy nem szűnt meg a Google Reader. Csodálkoztam is! Siess a kövivel!
    xoxo Dorka <3 :D

    VálaszTörlés