04.Tudni akarom, hisz muszáj tudnom.

Sziasztok! Hát meg is érkezett a friss fejezet. Köszönöm a feliratkozókat, és a megjegyzéseket. 

Jelentkeztem a bloggal ha jól számolom 3 blogversenyre, s több oldalon kértem kritikát is. Kaptam pár díjat is, ezeket is nagyon köszönöm. Blogra kikerült a trailer is. Remélem, tetszeni fog. 

Ehhez a fejezethez remélem egy hét alatt összejön a 10 megjegyzés, és feliratkoztok még többen! Sajnálom, hogy nem lett hosszú fejezet, de azért érjétek be vele. A következő fejezettől fog igazán beindulni a történet ígérem! 

Jó olvasást!

ZAYN MALIK

*~*~*

  Másnap reggel későn keltem, hiszen végre eljött a hétvége. Talán a hétvégéket szeretem a legjobban az unalmas életemben. Ilyenkor nyugalom van, hisz a testvéreim bulizni járnak, vagy a barátaikkal iszogatnak, vagy bandáznak. De mivel még kiskorú vagyok, így bulizni nem járhatok, barátaim meg nincsenek, így marad nekem a magány.

A takarót lerúgtam magamról, majd kikászálódtam az ágyból. Elvégeztem a reggeli teendőimet, majd lementem a konyhába. Liamet ismét egyedül találtam ott a laptopjába mélyedve. Vajon a többiek merre lehetnek?

Kivettem a hűtőből a narancs levet, majd kitöltöttem egy pohárba, s belekortyoltam. A hűsítő ital,

- Zayn, pszt - idézte felém Liam szavait, mire én ránéztem, s szemöldököm az égbe emelkedett. Mutatóujjával jelezte, hogy menjek közelebb. Eleget tettem kérésének, s mellé álltam. Liam hirtelen elkapta a kapucnimat, majd lehúzott maga mellé, így fejünk egy magasságba kerül.

- Mivel itthon vannak most úgy fogok csinálni, mint aki éppen megfenyeget téged, és nagyon mérges rád. Értve?

- Igen - mormogtam. Szuper, alig várom már a vég kifejletet.

- Az van, hogy tegnap, amikor vettem neked cigit, meglátott az a szomszéd néni, tudod Mrs. Watson. Jóban van anyuékkal! Ha ezt megtudják, engem élve temetnek el. - hadarta idegesen a mondandóját Liam, majd a végén kicsit taszított rajtam. Hátráltam pár lépést, de szerencsétlenségemre nekiütköztem valakinek. Nyeltem egy nagyot, s felkészültem a löketre, amit kapni fogok, attól, akibe szerencsésen belefaroltam. Azonban a várt reakció elmaradt, senki sem taszított el.    

- Zayn, óvatosabban közlekedj - tette kezeit a vállamra apa, majd kilépett mögülem. Várjunk csak.. Apa? Hát Ő mit keres itt? Azt hittem ma is dolgozik, hiszen nincs olyan nap, amikor nem temetkezik a munkájába.

- Te, hogy hogy itthon? - tátottam el a számat, s úgy vizslattam apámat.

- Kivettem egy nap szabadságot, kell egy kis pihenő - mosolygott rám barátságosan, majd kivett a hűtőből egy sört, s eltűnt a nappaliban. Jellemző, egy napot tölt otthon, de akkor is a nappaliban iszogat, mint valami alkoholista, vagy a szobájában pihen.

Felsóhajtottam, majd megráztam a fejemet, majd a kezemben tartott üres narancs leves poharat a mosogatóba helyeztem.

- Zayn gyere ide - suttogta Liam, mire csak szemet forgattam, majd mellé léptem.

- Mi van már?

- Csönd már - sziszegte a fogai között. - Még meghallanak.

- Otthon vannak egyáltalán?

- Igen, otthon. Harry bármikor megjelenhet. Mostanában szokott felkelni.

- Szuper, akkor eltűnök, minél hamarabb - indultam volna ki a konyhából, de Liam elkapta a kapucnimat, s visszarántott. - Most mi van?

- Az előbb magyaráztam el, hogy szarban vagyok miattad. Téged ez nem érdekel?

- Liam, én sajnálom, mondd csak meg nyugodtan, hogy nekem vetted. Én sem fogom tagadni. De most megyek, nincs kedvem találkozni Mr. Tökéletessel.

- Jó rendben. Amúgy, szerintem Harrynek mostanában nem nagyon lesz ideje veled foglalkozni, illetve tréfálkozni veled - macskakörmözött a levegőben, majd elmosolyodott.

- Ezt hogy érted? Elköltözik? - csillant fel a szemem, mire Liam csak felkacagott.

- Nem, csak próbák lesznek. Minden este a garázsban.

- Mert?

- Jelentkezni szeretnénk az x-factorba - vigyorodott el, majd büszkén kihúzta magát.

- Ja, értem, hát sok sikert - motyogtam, majd elhagytam a konyhát, s visszabújtam megszokott odúmba, a szobámba. Töprengve ültem le az ágyra, s meredtem magam elé. Liamék jelentkeznek az x-factorba? És mi ez a többesszám? Jó, Harry, és Ő? Ketten? Vagy a többiek is? Ó, Istenem, majd szét vet a kíváncsiság. Hátravetettem magamat az ágyamon, s elhatároztam, hogy meglesem azt a próbát. Vonz ez a felhajtás. Egyszerűen valami belső erő kínoz, hogy járjak utána az egésznek.

Gyötrődöm, mert nem tudom kiverni a gondolataim közül, a "többesszámot". Tudni akarom, hisz muszáj tudnom. Mintha egy érthetetlen belső hajlam irányítaná agyam e részét, s nem hagyná, hogy a gondolat forogjon, forogjon, majd kihunyjon a fejemben.

 Akkor jól értelmezem a dolgokat? Harold, a nagy menő, Harold énekelni fog? Oké, azt tudom, hogy Liamnek jó hangja van, mert amikor még egy iskolába jártunk, akkor temérdek  színdarabban játszott, és énekelt. Liam tehetséges. Viszont Harry? Haroldot életemben nem hallottam még énekelni, azonban gúnyosan a pofámba, illetve a hátam mögött nevetni, már igen. Minden esetre, elhatároztam, ha titokban is, de meglesem azt a próbát!