2013. augusztus 1., csütörtök

24. Ez nem igazság!

Sziasztok! Fú, nos megérkeztem pár nap kihagyás után az új résszel. A helyzet a következő: jövőhéten (aug.5-től 11-ig) táborban leszek, így a héten SZERDÁN lesz csak egy darab friss rész, ami Dóri fog kitenni, ugyanis megkértem rá, hogy legyen ennyire kedves, és tegye közzé az általam előre megírt fejezetet.
Öh, bocsi, a sok képért a fejezetben, de annyira beleillettek - szerintem -, hogy nem hagyhattam ki őket.:) Köszönöm az aranyos megjegyzéseket, és a 106 feliratkozót, ez rengeteg! :o

ZAYN MALIK

Sajnos, már túlzottan is biztos vagyok benne, hogy Harry egy megtestesült idióta. Bevédem mindet anyu előtt, erre mit csinál? Elárulja az ablakos témát. Ha fizikai fájdalmat okozna az idióta magaviselet, már eltemettük volna, állítom.
Lassan eljön az az idő, hogy nekiesem, és ha nem szednek le róla, kiszedem a fogsorát. 
Agyamat eltompította a Harold iránt érzett harag, kezeimet ökölbe szorítottam, s mély levegővételekkel próbáltam úrrá lenni, lassan remegő testemen.
Harryvel találkozott a tekintetünk, szúrós szemekkel meredtem a göndörre, mire Ő egy sajnálkozó pillantást vetett rám, majd anyu felé fordult, hogy megválaszolja kérdését.
- Nem én löktem ki, magától billent le – idézte anyu felé szavait Harry, majd fejét leszegte. 
- És mégis mit művelt Zayn a nyitott ablaknál?– érdeklődött anyu, majd kezeit a vállamra helyezve mögém lépett.  - Harold nekem ne merj hazudni! 
Megpróbáltam ellazítani a feszültségtől szinte megkövült vállaimat, de nem sikerült. Csak álltam, mint egy kőszobor egy tér közepén.
- Cigizett – felelt egy szóban. Harry egy bocsánatkérő pillantást vetett felém, mint ki megbánta előbb elhangzott szavait.  Elárult. 
Most vesztette el azt a csöppnyi bizalmat is, melyet felé éreztem.  Idegesen markoltam meg hosszú pólómnak az alját, s gyűrögetni kezdtem, hátha sikerül levezetnek vele a feszültséget. Legszívesebben a falba verném a fejemet, esetleg törnék, zúznák.
- Igaz ez kisfiam? – rántott egyet vállamon anyu, mire megpördültem tengelyem körül, s egyenesen a villogó tengerkék szempárral találtam szembe magamat. Nagyon nyelve bólintottam egyet, jelezve, Harry igazat mond.
- Csalódtam benned – jelentette ki egyszerűen. Arca elkomorult, eddig izgalomtól csillogó szeme, a bánattól izzott tovább.  – Ahogy benned is – emelte meg édesanyánk a kezét, s mutatott az asztal felé. Megfordultam, hogy lássam, ki a következő áldozat, de lesújtva tapasztaltam, hogy nem az, akire számítottam.
Liam kikerekedett szemekkel hőkölt hátra, tenyerét védekezésül maga mellé emelte, arca döbbenetet tükrözött.
- Nem az Ő hibája – mondtam azonnal kétségbeesetten. Liam az egyetlen, akinek nem akarom, hogy baja essen, az én elkúrt életem miatt. Nem szenvedhet Ő helyettem, én voltam a hunyó, én viszem el a balhét, ahogy mindig életem során.
- De igen, az övé is. Megkértem, hogy vegye el tőled a cigarettát, de mint hallhattam nem tette meg. Miféle dohányt adtál Te oda nekem? -  Anyu kikerülve engem Liamhez lépdelt, majd az asztalra tenyerelve beszélt tovább hozzá. – Liam, benned is feltétel nélkül megbíztam. Azt hittem, vagy már annyira érett, hogy felfogd, az öcséd nem teheti tönkre az életét ilyen fiatalon. Erre Te mellé állsz? Van pofád még falazni is neki? Ha megtudom, hogy Te vetted neki, bármikor is a káros szert, esküszöm, kidoblak a házból.
- Ezt nem csinálhatod! – rohantam fejvesztve anyuhoz, s karját elkapva rántottam meg. – Liam semmiről sem tehet – kiabáltam a képébe, mint egy arrogáns barom.
- De igenis tehet! – folytatta már ordibálva. – Gyerek vagy, Zayn! Egy gyereknek nem szabad cigarettáznia, káros a szervezetedre! El tudom képzelni, mit csinált még veled ez a bolond – rázta meg a fejét végül, s Liamre sandított, ki lehajtott fejjel, búsan üldögélt a széken.
- Egyszer! – szólalt meg Liam suttogva – Egyszer vettem neki.
- Csak gratulálni tudok srácok! – Anyu kobakját nemlegesen rázva hagyta el a konyhát, de még visszaszólt egy utolsó szó erejéig. – Apátokkal megbeszélem a büntetéseteket, addig is, merem ajánlani, hogy ne kerüljetek a közelembe. Soha nem csalódtam még ekkorát senkiben, mint most bennetek.
Louis, és Niall csak kapkodták a fejüket az események alatt. Konkrétan az állukat kaparták fel a padlóról, mikor anyánk elviharzott. 
- Kurvára imádok ebben az elbaszott családban élni – morogtam az orrom alatt, karjaimat összefontam a mellkasomon, s bátyáimra kukkantottam fél szemmel. Liam a barna faasztal sarkát szorongatta, míg Harry elgondolkodva meredt a semmibe. Louis, s Niall meg csak álltak, mint a lovak a az istállóban. 
- Ahogy mondod, csak a kurva szót kihagytam volna a mondatból – beszélt Liam halk hangon. Elkeseredett arcán a megbánás jelei tükröződtek, szerintem félt, hogy anyu valóban kiteszi a szűrét.
- Úgy sem raknak ki – pacskolta meg Harry Liam vállát együtt érzően, mintha a gondolataimban olvasott volna. 
- Szerintem ezek után kussolj el – köptem a szavakat, mintha szitkozódnék, talán túlságosan is felbátorodva, a még bennem lévő adrenalintól.
- Neked meg mi bajod?
- Hogy mi bajom? Egy kétszínű áruló vagy. Még volt pofád a testvériségről papolni nekem. Köszönjük Harry – oktattam ki, mintha Ő lenne a kisebb, s különleges hatalmam lenne felette. Sértődötten elviharoztam a szobámba, azonban ott, ismét anyámmal találkoztam, ki éppen a szobát forgatta fel. 
Szemeim hatalmasra kerekedtek a látványtól, ugyanis hogy jön Ő ahhoz, hogy nálam kutakodjon?
- Ha elmondod, mit keresel, odaadom – szólaltam fel fojtott hangon, s vonakodva léptem az éjjeliszekrényemhez. Anyu ijedten kapta a kobakját felém, majd kiegyenesedve, kezeit csípőjére szorította, s úgy bámult le rám.
- Kérem a dohányt.
Zavartan húztam ki az éjjeliszekrényemet, s emeltem ki belőle az öngyújtót, meg a maradék cigimet, ezután anya kezébe nyomtam, had legyen boldog. 
- Szégyelld magad, kisfiam! – pirított rám ismét, majd kirontott az ajtón, mint valami dühös oroszlán.
Szem forgatva nyúltam a zsebemhez, és húztam ki belőle az utolsó szál cigarettámat, hogy utoljára elszívhassam a káros szenvedélyt okozó szert.  Mosolyogva lépkedtem az ablak felé, melyet kitártam, s a megszokott párkányomon helyezkedtem el, mint azon az estén Harolddal. Egyik lábamat hanyagul lelógattam a semmibe, míg másikat a biztos parkettán hagytam.
Kínomban felnyögtem, amikor rájöttem, hogy az öngyújtómat elkoboztál. Agresszív pillanatom hatására a cigit kettétörtem, s lehajítottam az udvarra.  
Magamba fordulva másztam át a barna színben pompázó ágra, onnan pedig a fa törzséhez, s ott telepedtem le, mint valami számkivetett, kinek már csak egy hatalmas koronájú fa maradt.
Míg jobb kezemmel megkapaszkodtam egy ágban, hogy még csak véletlenül se veszítsem el az egyensúlyomat, s zuhanjak le, addig hátamat a törzsnek vetettem, s szemeimet lehunytam. 
Élveztem a madarak dallamos csicsergését, s az engem körülölelő nyugalmat. Senki nem kiabált velem, senki nem zaklatott.  Egyszerűen csak jó volt lepihenni, s relaxálni. El akartam feledkezni a délután történéseiről, ebben a percben mindenre gondolni szerettem volna, csak anya szomorú tekintetére nem. Egy csalódott, és kétségbeesett szülő, aki nemrég jött rá, hogy eddig mennyire elhanyagolta fiait.

***

Amikor az óra fél kilencet ütött, szüleink lehívtak minket a nappaliba, azzal a megnevezéssel, miszerint fontos közölnivalójuk van. Sejtettem, hogy rossz fog következni, mondhatni megéreztem. Mihelyt beléptem a nappaliba minden szem rám szegeződött, majd vissza apuékra. Anyuval a kanapén ültek szorosan egymás mellett. A hangulat elég nyomott volt, az egész helységet szokatlan csöndesség lepte el.
- Üljetek le, vagy akármi – mutogatott idétlenül anyu. Olyan volt, mint egy zavarban lévő tini lány.
Louis váll rántva rogyott le a földre törökülésbe, majd nézett fel Niallre, ki követte bátyja példáját, végül mind a földön foglaltunk helyet libasorban.
- Említettem a délután folyamán, hogy megbeszélem apátokkal a büntetéseteket – emelte ránk anyu íriszének türkizét, majd mély sóhaj kíséretében folytatta. – Először is kezdeném azzal, hogy bocsánatot kérjek tőled, Liam. Nem tennélek ki soha, édesem, bánt, hogy… ennyire durván neked estem, habár megvolt az okom rá, hiszen Te is hibás vagy!
- Felejtsük el – legyintett Liam.
- Köszönöm, nos, srácok, sokat tanakodtam, mit kapjatok, végül arra jutottam, hogy nem szobafogságot, nem is internet, vagy zsebpénz megvonást kaptok, hanem egy olyan dolgot fogunk megvonni tőletek, mely talán a legtöbbet számít most. Tudjuk, hogy rengeteg munkátok volt benne, mi el is hisszük, ezért is sajnáljuk, de tanulnotok kell a hibáitokból. Ideje rájönnötök, hogy az élet nem piskóta.
- Pf. – horkantam fel ellenszenvesen. Ha belegondolná magát a helyzetembe leeshetett volna már neki, hogy ezer, sőt ezeregy éve tudom, hogy az élet „nem piskóta”.
Kicsit utánanézne a dolgoknak még jobban, akkor végképp megértené a helyzetem, jobban mondva helyzetünk. Liam csak jót akart nekem! Harry meg… Harryt annak ellenére, hogy a bátyám nem is ismerem igazán. Eddig csak a rossz oldalát mutatta, s pár napja megnyílt előttem, őszintén beszélgettük, ezt leszámítva, mintha idegenek lennénk.
- Neked meg mi bajod?
- Akkor most igazat fogok mondani, jó? Nem leszek kíméletes, de muszáj tudnotok. Eddigi életemet úgy éltem le, hogy naponta egy vödör víz borult a fejemre, amikor beléptem a szobámban, fogkrémet találtam a cipőmben, kigúnyoltak az iskolában, megmozdultam, és már én lettem a rossz. Kiközösítettek, és csak fájdalmat okoztak. Ti ennyire sosem érezhettétek egyedül magatokat, mint én, az utóbbi években. Nincsenek barátaim, a testvéreim gyűlölnek, és Titeket ez egy csöppet sem izgatott. Nektek csak a munkátok számított, mi egyáltalán nem, és akkor most jöttök a tipikus „jószülőakaroklenni” rengeteg év után. Annyira nem áll jól, sőt, szánalmas.
- Miattatok dolgozzuk ki a belünket! Vigyázz a szádra Zayn, mert esküszöm, olyan pofont kapsz, hogy Kanadáig repülsz – ordított velem apu, megfeledkezve önmagáról.
- Eggyel több seb, mit számít? – rántottam vállat, majd fejemet elfordítottam.
- Ne mondd nekem, hogy annyira rossz volt neked! – rivallt rám anyu is. – Hol utálnak téged a testvéreid, honnan veszed ezt a hülyeséget?
- Szörnyű, mennyire nem ismeritek a saját gyerekeitek – köszörülte meg a torkát Liam, majd száját elhúzva kezdte méregetni a földet.
- Nem vagyok hajlandó ezt hallgatni! A büntetés nem más, minthogy nem mehettek az x-factorba! Sajnálom srácok! – Anyu kijelentésére hőbörgés támadt, mindenki ellenkezett, s kiabált. Harry annyira kiborult, hogy fejét fogva rontott fel az emeletre. Niall is hasonlóan cselekedett, szitkozódva távozott. Én csak ültem a szőnyegen, s ráztam a buksimat. Nem jutottak el az agyamig anyu előbb kiejtett szavai. Ez nem igazság!

26 megjegyzés:

  1. Óh, miért vagy ilyen kegyetlen? Szegények! :( Amúgy még most sem bírom felfogni, hogy az apjuk, hogy lehet ekkora idióta, már bocsánat! És az anyjuk sem a legnormálisabb!! :D

    Ölel,
    Patricia F.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh, nem is vagyok kegyetlen:) Haha:)

      Törlés
  2. Óh, mért kellet ezt a büntetést kitalálni szegények. Amúgy nagyon jó rész lett. Már nagyon várom a kövit!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Óh szegények! :(( Amúgy nagyon jó rész lett!! :DD Érezd jól magad a táborban! jó szórakozást! :* várom a kövit! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen.:) Igen,. szegénykék, de hát kemény az élet ;) :D
      Köszönöm szépen, remélem, hogy jó lesz a tábor! :) sietek!:)

      Törlés
  4. Ohh... Most nagyon nem szeretlek!:(
    Ez a rész egyben izgalmas és élvezetes. Talán ez az eddigi kezvenc részem:) Imádom, ahogy írsz és most is kitettél magadért:) xx
    Puszi, Daniella xoxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, ennyire ne utálj meg:):D
      Örülök, hogy tetszett, nagyon szépen köszönöm:)

      Törlés




































  5. Oh ez nagyon jóóóóóóóóóóóóóóó lett remélem hamar hozzod a kövit













    igy XD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bocs csak nyomtam az enter-t :DDD

      Törlés
    2. Köszönöm szépen:) Ó, nyugodtan nyomd az entert :D

      Törlés
  6. Nagyon jó lette :) Szegénykéim :(( Remélem,hogy a szüleik meggondolják magukat,és mégis mehetnek:)<3

    VálaszTörlés
  7. Szia :)
    Ugye azért majd kiszöknek vagy valami? :P
    Nagyon várom a kövit és neked jó táborozást! :D
    puszi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meglátjuk, hogy mi lesz, nem árulom el:P:)
      Nagyon szépen köszönöm:) Biztos vagyok benne, hogy jó lesz a tábor! :)

      Törlés
  8. óóóh myyy god Anyuci te aztán tudod hogy kell az őrületbe kergetni szegény kislánykákat :DDD úgy várom a folytatást *-*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen lányom:) Nem akarok én senkit sem az örületbe kergetni:D

      Törlés
  9. Drága L.T.P.~!

    Egyszerűen imádom! Mindig tudod, hogy mivel lepd meg az olvasóidat. A tény, hogy kiderült Zayn 'titka', meglepett, s az is, hogy Harry bemártotta öccsét. Szegény Liam! Őt sajnálom a legjobban, hiszen a szülei rábízták Zaynt, amikor az anyjuknak kellett volna vele foglalkozni. A magányos Zaynnek igaza van, miszerint a szülei elég keveset foglalkoznak vele. Imádom az írásodat, s azt is, hogy tudod mit mikor kell beleírni a történetbe...
    A legjobb író vagy! Csak így tovább, legyél sikeres! :)

    Love Ya, Nessa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:)
      Köszönöm szépen :) Mindig jó tömör, részletes véleményt írsz, ez tetszik:) Kedves tőled:)
      Köszönöm:)
      Ölel,
      Lizi

      Törlés
  10. na, először is bocsi, amiért az előző részhez nem írtam kommentet, de most bepótolom! (:
    szóval, a rész szuper lett, mint mindig! :) Zayn-nek kicsit kinyílt a szája.. de nem baj! így kell ezt!! :D xDD remélem azért tudnak majd indulni az X-faktorban! :) most hirtelen nem tudok mit írni, mert a fogalmazási képességemet elvette a hőség.. xDDD tegnap is öt óra alatt írtam csak meg az új részt a blogomba... xDDD mindenesetre nagyon jó lett és siess a következővel, nagyon várom már! :)
    ps. jó mulatást a gólyatáborban, két éve én is voltam és szuper volt!! :) xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugyan már! Ezért sose kérj bocsánatot:)
      Nagyon szépen köszönök mindent! :)
      Ja, hát jó meleg van :D
      Köszönöm, biztos jó lesz a tábor:)

      Törlés
  11. Lizi draga... faj, hogy nem komiztam, de most megteszem :3 az utobbi reszek fantasztikusak *-* nem tudom, hogy meg mit irhatnek... mondjuk... kellemes taborozast :$
    U.i.: A taborod pont a szulinapomon kezdodik, s a hugom szul.napjan er veget >.< ♡
    Csokolja edes pici fejedet, BlondieQueen

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj köszönöm, hogy írtál:)
      Mindent köszönök! Boldog szülinapot a családod tagjainak :3

      Törlés
  12. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés