2013. június 22., szombat

12. Akkor igazándiból megtörtént.

Sziasztok! Újra itt! Köszönöm a megjegyzéseket, rettentően tündériek vagytok! Ide is várom a komikat, hideg, meleg jöhet! Fel is lehet iratkozni! Sajnálom, ha van benne helyesírási hiba, ha találtok, kérlek szóljatok!:)
Jó olvasást!



ZAYN MALIK

***


   Ismeretlen illat csapta meg az orromat, sosem éreztem még ehhez foghatót. Ráérősen megmozdítottam a kezemet, s kiropogtattam elzsibbadt végtagjaimat. Valamihez hozzáértem.  Szent Isten!
Hirtelen ültem fel, s nyitottam tágasra szemeimet. Nagyokat pislogtam miközben körülnéztem a szobában. Mégis hol a francban vagyok? Tekintetemet végigfuttattam a helységen, végül magam mellé pillantottam. Ereimben meghűlt a vér, amikor megláttam a mellettem békésen szunyókáló lányt. Fejembe éles fejfájás hasított. Sűrűn pislogva néztem be a takaró alá. Te jó ég! Miért vagyok meztelen? És Ő miért az? 
Rémülten pattantam ki az agyból, és kapkodtam magamra a földön szétdobált ruháimat. Alig bírom felfogni, amit csináltam. Az egész éjjelből, csak homályos foltok derengenek, semmi konkrét. Mintha mindent elvágtak volna onnan, hogy kiszöktem otthonról, s eljöttem Matthew-val, és Aaronnal partizni, miután ideértünk Matthew-val ittunk, ha jól emlékszem pálinkát. Azonban a tudomány itt megáll. Ha ép ésszel belegondolok, - ami per pillanat nem ép teljesen -, akkor.. 
Nem, még magamban sem merem kimondani. Biztos, hogy nem.. De, ha mégis? Egyáltalán.. akkor? 
Igen, most már biztos, bolond vagyok, és begolyóztam. 
Kezeimet a zsebemhez kaptam. Nincs meg a telefonom, se a cigim. Összehúztam a szemöldökömet, az egész szobát végigjártam, de sehol sem találtam egyik létfontosságú tárgyat sem. Végül felsóhajtottam, s szememet eltakarva óvatosan megemeltem a takarót, ami alatt Jane, vagy Julia aludt. Bár lehet, hogy Jessica? Legszívesebben fejbe kólintottam volna magamat ebben a pillanatban. Hogy lehetek ekkora barom? 
Kikukucskáltam kezem alól, amivel a szemeimet takartam, hogy ne lássak semmit a csajból. Elmosolyodtam, amikor megtaláltam  elveszettnek hitt kellékeimet a takaró rejtekében. Zsebre vágtam őket, majd fejvesztve rohantam ki a szobából. Minél előbb el kell tűnnöm ebből az idegen környezetből. 
Lerobogtam a lépcsőn. A ház minden sarkában sörös üvegek, illetve undorító szemét fekszik. Szörnyű bűz terjeng. Emberek a saját hányásukban dagonyáznak. Fúj!  Soha többé nem jövök el ilyen helyre, bárki kéri. 
Szégyenkezve megráztam a fejemet, majd minél gyorsabban távoztam a házból. Az igazat megvallva, azt sem tudom kinél ittam le magamat a sárga földig. 
Miközben szapora léptekkel haladtam hazafelé gondolataim a "J" kezdőbetűs nevű lányon kavarogtak.  
Még  a nevét sem tudod te seggfej - súgta egy belső hang. Nem tudom miért, de egyet értettem vele, ugyanis egy ökör vagyok, amiért ott hagytam. Szó szerint lepattintottam, kihasználtam, és még sorolhatnám. 
Halkan nyitottam be a lakásunkba, miközben magamban vagy hat imádságot elmondtam, hogy ne vegyenek észre, azonban tervem kudarcba fulladt, amikor meghallottam Louis sipító, éles hangját.
- Hol voltál? 
- Öhm.. - nyögtem fel. - Nem rád tartozik! - vágtam rá végül nyersen, majd magabiztosan folytattam utamat a szobám felé.
- Hello-bello - mosolygott rám édesen apu. Megrökönyödtem, s szó szerint lefagytam. Csak álltam az ajtómban, mint egy fadarab. Ő meg mit keres itt?
- Hol voltál, kisfiam?
- Csak sétálni - próbáltam hazudni, bár hangom kicsit remegett.
- Igen? És akkor mi ez a videó, amit ma reggel találtam az interneten?
- Mi.. milyen videó? - Komolyan megőrülök, ha valaki felvett bármit a tegnap estéből. De nézzük a dolgok jó oldalát, legalább megtudom, hogy mit csináltam, vagy éppen mit nem. 
- Itt most én kérdezem! - csattant fel. Borús ábrázata láttán nyeltem egyet, s ajtómat halkan becsuktam magam mögött. Jobb lesz, ha ezt csak én hallom. Valóban mérges rám, és komoly oka, és bizonyítéka is van. Feketén fehére a képembe vághatja az este minden egyes apró mozzanatát. 
- Hát kérdezz - feleltem rezzéstelen arccal. 
- Parancsolj fiam, nézd meg - nyomta az orrom alá telefonját. Felhúzott szemöldökkel meredtem a képernyőre, míg elindítottam a videót. Arcvonásaim rendeződtek, amikor megjelentek az első képkockák, velük együtt én is. Megaláztatásomban legszívesebben bebújtam volna az ágyam alá, mint egy gyámoltalan kisfiú. Egy asztalon táncoltam, miközben egy ősrégi dalt énekeltem. Körülöttem tapsoló, és kurjongató emberek.
- Jó, nem akarom a többit látni - adtam vissza apunak a mobilját, de Ő csak megrázta a fejét, s újra a kezembe helyezte.
- Nézd csak végig. A vége a legjobb - villantott egy gúnyos mosolyt, majd tekintetét újra a képernyőre irányította. Nagyokat nyelve figyeltem újra a videóra. A kép egy pillanatra megszakadt, ezután egy sötét helyen "kelt újra életre". Meglehetősen zavarba ejtő hangok hallatszottak, ezután pedig megjelentem én, és a "J" kezdő betűs lány. Szent szűz lelkem! Mármint, már nem is szűz.. Akkor igazándiból megtörtént.
- Ho..hol találtad ezt? - dadogtam csöndesen. 
- Komolyan kezdem megkérdőjelezni, hogy megvan-e ind a négy kereked, édes bogaram!  - kezdett bele szidásomba  - Ez az internet! Itt minden terjed! Mit fognak ehhez szólni a barátaid?
- A milyeim? - nevettem fel apám gúnyolódásán. 
- Nekem ne próbáld beadni, hogy nincsenek barátaid! Valakivel mégis elmentél tegnap! Kiszöktél, te szentségtelen! - emelte meg erőteljes hangját. - Esküszöm még egy hasonló dolog, és kiváglak a házamból. Undorító dolgot csináltál, ráadásul még fel is került az internetre! Ki tette ezt fel? Zayn! Válaszolj!
- Valószínűleg Matthew - motyogtam letörten. Már beletörődtem, hogy egy ostoba, töketlen nyomorék vagyok, inkább ne tetézzük. 
- Gondolhattam volna, hogy megint ki akar baszni velem. Sőt, tudtam is - ordítottam, mint egy eszement gyogyós, s hogy szavaimat megerősítsem még fel is ugrottam, de egy percen belül visszarogytam eredeti helyemre. - Sajnálom!
Arcomat kezembe temettem. Elegem volt, mindenből. Eddig még csak meg sem fordult az öngyilkosság gondolata a fejemben, de ha az életem továbbra is ilyen elveszett irányba halad, komolyan fontolóra veszem, hogy véget vetek az életemnek. 
- Most lemegyek. Anyád még beszélni fog veled a nap folyamán - közölte szolidan, ezt követően elhagyta a szobámat. Egyedül maradtam kusza, érthetetlen gondolataimmal. Össze vagyok zavarodva, szét vagyok esve.. Ötletem nincs, mit tegyek, vagy mit ne. Félek, de mégis van bennem egy kicsiny magabiztosság. Teljes a káosz a fejemben. Úgy érzem magamat, mint egy partra vetett hal, mint kit kimostak, és összegyűrve kidobtak. Életkedvem tengere, épp, hogy a partot nyaldossa. 
- Ez most komoly? - csapódott ki az ajtóm, gondolataimat megszakítva ezzel. 
- Mégis mi? - kérdeztem vissza, mintha mi sem történt volna.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon jóó lett! Anett vagyok csak itt névtelenülírok. És vároom a kövi részt!!

    VálaszTörlés
  2. Úr istenem! Nahát mindenre számítottam csak erre nem.
    Először is, a kinézet: Tudod, hogy imádlak, tudod, hogy imádom a kinézetet is, és te is nagyon jól tudod, hogy ezt még egy olyan ember sem csinálta volna meg olyan jól, aki már vagy 2 éve, csinál fejléceket, alakít át blogokat. Kibaszott jó lett!
    Másodszor: Nem találtam benne helyesírási hibát. Bár, lehet, hogy túlságosan is beleéltem magam a történetbe és ezért nem vettem észre. Na mind1!
    Harmadszor: A részről annyit, hogy mint már írtam, erre nem számítottam, megleptél a kicsi Zayneet meg sajnálom. Matthewet -sose tudom jól leírni a nevét- meg a pokol aljára kívánom.

    Ölel Téged, Bogyesz♥

    VálaszTörlés
  3. nagyon imádom ezt a blogot várom a kövit

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett!! :DD Siess a kövivel! ;)

    VálaszTörlés
  5. xDDDDDDD Hát ez szopacs Zayn! :D
    Nagyon cool lett ez a rész is! A pici fiú már nem is olyan ártatlan..:D Hát ez nagy öcsém. (Y)
    Tudtam tudtam tudtam, vagy is csak éreztem, hogy lesz valami..x3
    <33

    VálaszTörlés
  6. Szia :)
    Nahát videó?? :D Na de neki mégis csak jobb, mintha lány lenne. ;)
    Kíváncsi vagyok ki áll az ajtóban remélem Harry. :P
    puszi: Petra ♥

    VálaszTörlés